Tetőfedés

Tetőfedő cserepek

Betoncserép

Miért legyen betoncserép?

Természetes alapanyag: a betoncserép is természetes anyagokból készül. Alapanyaga a homok, a víz és a cement (ami mészkőből készül égetéssel).

Kiváló vízzáróság: a beton tömörsége miatt a csapadékot teljes mértékben elvezeti, így az nem hatol a pórusok közé. Ezért egyrészt a fagyás-olvadás ciklusok a víz térfogatának változásával nem károsítják a cserepet, nem mállik, tehát megnő a tartóssága. Másrészt nem szívja magába a vizet, így a tető súlya sem ingadozik, ami a tetőszerkezetre is jótékonyan hat.

A betoncserép alapanyagában színezett. A kívánt színt oxidfestékkel kapja, ezért az egyes cserepek színe nagy felületen is homogén. A betoncserepek színe a korszerű felületkezelési eljárásoknak köszönhetően természetes és homogén, akár az agyagcserepeké.

Környezeti hatásoknak jól ellenáll: a betonfelületre a gyártás során kerül még egy védőréteg, amely színében megegyezik az alapelem színével. Ez a réteg további védelmet biztosít a mohásodás és algásodás, ill. a szennyezett levegő káros hatásával szemben is.

A termelési eljárás biztosítja az állandó és méretpontos formát, mely az elemek jobb illeszkedését teszi lehetővé a tetőn.

Nagy súly és teherbírás: agyon magas a betoncserép felület mechanikai igénybevehetősége, így a nagy tömegű hó vagy jég sem okoz törést. A héjazat megfelelő súlya a viharállóságban, hő- és hangcsillapításban játszik fontos szerepet. A tetőszerkezet méretezésénél azonban ez – a szél-, a hó- és a fedélszék terhei mellett – csupán 15-20 %-ot jelent!

Kerámia cserép

Miért legyen kerámiacserép?

Természetes alapanyag: nem csak a cserép, de még a felületi bevonat is (engób, máz, stb…) 100%-ban agyagból készül. A gyártás során nem képződik káros anyag és a termék 100%-ban újrahasznosítható.

Porózus szerkezetének köszönhetően a tető lélegzik, nem reked a beltérben a pára és nedvesség, így kisebb a valószínűsége az egészségre káros penész kialakulásának. Kapilláris szerkezete miatt a felvett vizet gyorsan leadja, így lehet az, hogy fagyálló is és egyben légáteresztő képességű is.

Jó hőszigetelésének köszönhetően a tetőtér nyáron lassan melegszik fel, télen pedig lassan hűl le.

Jó hangszigetelésének köszönhetően az utca vagy a szomszédok zajait is kiszűrheti, így garantálva a békés, nyugodt otthonlétet.

Összetett formája jó vízelvezetést biztosít. A préseléssel készült cserepek bonyolultabb (dupla vagy akár tripla) oldal- és fejhornyos kialakításúak, ezért a csapadékot még alacsony hajlásszög esetén is gyorsabban és biztonságosabban vezetik le a tető felületéről.

Rendkívül hosszú élettartamú, bizonyítottan 80-100 évig is a tető dísze marad, az évek során az esztétikája nem romlik. Ellenáll a nap UV sugárzásának, színe tartós.

Ellenálló a savakkal szemben, így a gyakori savas eső sem okozhat problémát. Ugyanígy a lúgos kémhatású anyagok, mint például a madárpiszok sem okoz kárt benne.

Hő és tűzálló: a kerámia tetőcserép nem éghető, így mi sem garantálhatná jobban a tűz elleni biztonságot.

Kerámiacserép vs. Betoncserép

Tartósság szempontjából mindkét cseréptípus bizonyított. A kerámia cserepeket régebb óta használjuk, de a beton, mint építőanyag is több, mint 2000 éves (pl. a római Pantheon kupolája). Színtartóssága és moha- ill. algaállósága mindkét bevonatos (kerámiacserép esetében engób vagy máz, míg betoncserép esetében Resistor, Protector, stb… felületkezelések) cseréptípusnak kiváló. Azonban a lúg- és savállósága a kerámia cserépnek jobb! Hogy ez miért fontos: tudtad, hogy a galambok ürüléke erősen lúgos kémhatású?

A tető hajlásszöge

A tető stílusa alapján meghatározhtó a hajlásszög, ami fontos szempont a tetőfedő anyag kiválasztása során. Minden anyagnak van egy ideális szöge, ahol be tudja tölteni tetőfedő szerepét.

A tetők osztályozása hajlásszög szerint:

Az alacsony hajlású tetők maximum 5°-os hajlásszöggel rendelkeznek.
A kis hajlású tetőknek 5-16° közötti hajlásszögük van (jellemzően mediterrán jellegű tetők).
A közepes hajlásszögű tetők jellemzője, hogy 16-45° között vannak (pl. sátortető)
A magas hajlásszögű tetők pedig jellemzően 45° felettiek (pl. Manzárdtető).
A 16°-os hajlásszögnél nagyobb tetőket egyébként magastetőknek hívjuk.

Tető kiegészítők

Egy tető építésekor a tetőfedő anyag mellett legalább annyira fontos a jó minőségű tetőkiegészítő elemek, anyagok beépítése. Ezen kiegészítők szolgálnak a tetőanyag megfelelő rögzítéséhez, támasztásához, a különbőző tetőszögek megfelelő összekötésénél, a problémamentes vízvezetéshez.

Ezen kívül megoldást nyújtanak a kiszellőztetéshez, a madarak távoltartásához az ívelt cserepek esetén, a tetőreszerelt tárgyak megfelelő rögzítéséhez vagy akár a hó a tetőről egyben való lezúdulását megakadályozandó.

A különböző tetőanyagokhoz mindig a gyártó által ajánlott és/vagy gyártott kiegészítőket használjuk – ami általában a tetőanyaggyártó garanciavállalásának egyik feltétele is egyben.

Az alábbiakban néhány a megszámlálhatatlan tetőkiegészítő közül….

Tetőszellőző szalag

Lezáró fésű

Vápaszegély szivacs

Hóvágó

Tetőfóliák

A tetőfóliák nagyon fontos szerepet játszanak a tetőtéri hőszigetelő rendszer kialakításában. Legfőbb feladatuk hogy megvédjék a nedvességtől a szigetelő anyagokat. Ennek a nedvességnek a forrása lehet kültéri, például eső, hő, vagy beltéri is, például pára.

A tetőfólia típusok közül a két leggyakrabban használt a páraáteresztő fólia és a párazáró fólia.

Párazáró fólia

A párazáró fólia feladata, hogy a párát ne engedje át, rajta csapódjon le.

Párazáró tetőfóliákat kétszeres átszellőzés esetében szoktak alkalmazni. Itt két helyen is van rés: az első a tetőfedő anyag és a tetőfólia között, pont mint az egyszeres rétegrend esetében. A légrés feladata is megegyező. Viszont ebben az esetben van egy második légrés is, amely a tetőfólia és a hőszigetelés között helyezkedik el. Erre a légrésre azért van szükség, mert itt párazáró fóliát alkalmazunk és a lecsapódott nedvességet ez a légrés szellőzteti ki.

A külső fólia tehát ebben az esetben párazáró fólia. Belső fólia (a hőszigetelés és a belső burkolat között) mind az egyszeres, mind a kétszeres átszellőztetés esetén páraáteresztő fólia.

Páraáteresztő fólia

A páraáteresztő tetőfóliák feladata, hogy a belső térből a külső felé érkező párát áteresszék.

Páraáteresztő fóliát egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetek esetében szoktak alkalmazni. Az egyszeres átszellőztetés azt jelenti, hogy légrés csak a tetőfedő anyag és a tetőfólia között van, a tetőfólia és a szigetelőanyag között nincsen. Itt a légrés a nedvesség elvezetésére szolgál, illetve segíti a szellőzést.

A tetőfólia páraáteresztő képességére azért van szükség, hogy ne kerüljön nedvesség a szigetelőanyagra. Amennyiben a pára lecsapódik a tetőfólia felületén, az a szigetelésre kerülne, mivel ezek közvetlenül érintkeznek.